Karinthy-sorozat a TheVoicean.com oldalon

Karinthy-sorozat a TheVoicean.com oldalon

Karinthy Frigyes a humoros írások (és tettek) mestere volt, “aki a humorban nem ismerte a tréfát”. A magyar komikus irodalom legnagyobb képviselője. Az a fajta intellektuális humor, amit ő művelt, legtöbbször a szavak bizarr játékára épül. A hagyományos formákat a groteszk, az abszurd és a fekete humor irányába alakította tovább. Gondolkodásának alapvető vonása a folytonos kételkedés: „Minden másképpen van”. Szabálytalan lángelme, humorista, de emellett filozófus és humanista, aki mélyen hitt az emberben, a tudományban és a kultúrában.

 Együgyü lexikon:

 Ahogy a címe is mutatja, lexikonba illő szócikkeket tartalmaz olyan változatos témákról, mint például a nevetés, az asszony, az élelmiszerek, a ruha vagy az irodalom. Karinthy túlzó módon, hol álnaiv, hol pedig kissé kesernyés stílusban definiálja ezeket a mindenki által ismert fogalmakat és jelenségeket, és ezekből a humoros meghatározásokból sem hiányzik némi szomorúság, például amikor olyan, kihalófélben lévő jelenségekről van szó, mint mondjuk az olvasás. Felolvassa: Gáspár Enikő

 Tanár úr kérem!

 Egy kisdiák – aki nem éppen jó tanuló – emlékeit, az iskolához és a társaihoz fűződő viszonyát ismerhetjük meg humoros formában. Pontosan megtudjuk, hogy mit él át egy számára nehezebb órán, vagy hogyan él meg egy tanítási napot. A műben a realitás és a fantázia keveredik, ami nem csoda, hisz egy kamasz diák életeleme az ábrándozás. Megtudhatjuk, hogy mi a különbség a jó és a rossz tanuló viselkedése és felelete között, hogyan zajlottak a tanórák. Felolvassa: Lőrincz Attila Sándor

 Találkozás egy fiatalemberrel

 A történet hőse – maga az író – kamaszkori önmagával találkozik a Duna-parton. Kiábrándító találkozás ez, hiszen a felnőttkor határán álló, világmegváltó tervekkel felvértezett fiatalember szembesül az életben már otthonosan mozgó, a szabályokat komfortosan elfogadó, csalódott és meghasonlott felnőtt énnel. A tizennyolc éves ember keserű iróniával teszi fel a már megválaszolt kérdéseket, amelyre a realitások talaján álló ember szánandó módon ugyan, de szégyenkezve tud csak válaszolni. Felolvassa: Imre István

 Utazás a koponyám körül

 Karinthy furcsa tüneteket észlel magán 1936 márciusában. Az orvosi vizsgálatok kiderítik, hogy agydaganata van, melyet sürgősen operálni kell. A lábadozó „Frici” elhatározza, hogy „erről az egészről” könyvet fog írni. A Pesti Napló-ban hétről hétre közölt folytatásokban a magyar főváros irodalmi és társasági életének hétköznapjai mellett kirajzolódik az életveszélyes betegség felismerésének, elfogadásának érzékenyen, szó szerint belülről ábrázolt lelki folyamata is. Karinthy legismertebb regénye olyan sok szállal kötődik kora valóságához, hogy gyakran meg is feledkezünk regényszerűségéről. Izgalmas, letehetetlen olvasmány, a tudás és emberség humorral átszőtt himnusza. Felolvassa: Szkárosi Márk

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

%d blogger ezt szereti: